Értékelés - Slam.Pont2

Sziasztok!


   Épp a minap olvastam ki a fent szereplő könyvet, és arra jutottam, hogy értékelhetetlen. De nem azért, mert csapnivaló, esetleg rengeteg benne az akármilyen hiba, hanem mert ez slam {{slam poetry}}. Komolyan, ti tudnátok objektívek lenni a csillagszórásnál? Mármint mi alapján dönthetném el, hogy egy olvasott, ellenben egyszeri, megismételhetetlen, élő előadásra írt szöveg jó-e, avagy sem?

   Vágjunk is bele.

   Ez a sorozat második kötete volt, amit csak itthon láttam meg (igen, olykor impulzív vásárló vagyok, főleg, amikor akciós könyvről van szó. Egyszerűen megláttam, beleolvastam a könyvesboltban, megtetszett a szöveg, és azt gondoltam, hogy “Márpedig te jössz velem, ugorj is be gyorsan a kosárba!” A véletlen műve volt, mert alapjában véve nem ezért léptem be oda.

   No de kanyarodjunk vissza a könyvhöz. A lapokon a mai slammer társadalom három tagja került bemutatásra. Először is az író egy interjút készített a kiválasztottakkal, amit aztán egy hirtelenhalál-szerű gyors kérdéssorozat követett, és utána következett a lényeg, a fejenként nyolc slam. Könyvből olvasva a szövegek nem ütnek akkorát, mint élőben, mikor a színpadon áll valaki, belebeszél a mikrofonba, hallod a hangját, látod a mozgását, érzed minden szavát. Azért még így is működik a dolog, átérzed, nevetsz a szövegen, el tudod képzelni, ráadásul a legtöbb szöveg végén található egy QR kód is, ami remélhetőleg egy videóra, és nem egy azonnal telepítődő, kiirthatatlan vírusra mutat, de ezt sajnos okostelefon hiányában tesztelni nem tudtam.

Ha érdekel, hogy mi is az a slam, hol tart ma Magyarországon, akkor olvasd el ezt is.